|
 Mezőkövesd
A matyó elnevezés Mezőkövesd, illetve viseletében és hímzésvilágában lényegesen különböző Tard és Szentistván lakóit illeti meg. 1464-ben Mátyás király mezővárosi rangot adott a városnak. Néhányan az ő nevének becézéséből eredeztetik e népcsoport nevét. Más néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésül.
A mezőkövesdi hímzés virágkorát az 1896-os Millenniumi Kiállításon aratott óriási sikerétől számíthatjuk. Legjellegzetesebb eleme a "matyó rózsa". A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori volt. A matyó hímzés és viselet hungarikum.
A matyó hagyomány életre kel a Matyó Néptáncegyüttes előadásaiban. Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja a skanzen jellegű "Hadas" városrész számos népi műemlékháza és az azokban tevékenykedő népi iparművészek és a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum. Gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket az Európa-hírű Mezőgazdasági Gépmúzeum.
A Zsóry Gyógy -és Strandfürdő nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta. Az ő birtokán 1939-ben kőolajkutatás közben 72 °C fokos hévíz tört fel. A hazai gyógyvizek között a legmagasabb a kéntartalma. Évente közel fél millióan tapasztalják meg Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjének a gyógyító erejét, melyhez a matyó vendégszeretet párosul.
| | | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
